Az útifű maghéj eredete
A psyllium növény Nyugat-Ázsiában és Indiában őshonos. Ennek az egynyári növénynek a magjai ovális alakúak és szürkés rózsaszín színűek. A magok héjai jelentős mennyiségű nyálkaanyagot tartalmaznak, melynek fontos szerepe van a növény gyógyászatban való felhasználásában is.
A Psyllium ovata vagy magyar nevén egyiptomi útifű, csak az utóbbi években terjedt el Európában, de érdekesség, hogy közeli rokonai, a nyálkás útifű és a bolhafű már rég óta ismertek hazánkban is mint gyógynövények.
Az útifűmaghéj tápanyagtartalma
Az útifű maghéj legnagyobb részben, közel 80-90%-ban élelmi rostokból áll. Az útifű maghéj rostjai vízben oldódó, úgynevezett nyálkarostok, amelyek folyadékkal találkozva magukba szívják azt, miközben gél állagot eredményeznek.
Az útifű maghéj felhasználása
Az útifű jótékony hatását élvezhetjük porított, kapszulázott étrend-kiegészítő formájában, de jóval sokszínűbben felhasználható a maghéj vagy az abból készített liszt az ételeink készítése során.
Az útifű maghéj jelentős vízmegkötő tulajdonsága révén kiválóan alkalmas ételek sűrítésére, enyhén kocsonyás állagot ad, így különböző krémek, zselék, pohárdesszertek készítéséhez is felhasználható. A vegán életmódot követők gyakran alkalmazzák zselatin helyett is.
Az útifű maghéj a receptekben a tojás kötőtulajdonságát is képes pótolni, így a tojásallergiában szenvedők számára is hasznos lehet. Útifű maghéj hozzáadásával lazíthatók a kenyerek, tészták, sütemények, puha állagot és magasabb rosttartalmat kölcsönözve azoknak.
Az útifű maghéj alkalmazása segítséget nyújthat a gluténmentes étrendet követők számára, hiszen javítja a gabonák és gluténtartalmú alapanyagok nélkül készített pékáruk, tészták sütési tulajdonságait. Emellett az útifű maghéj kiváló rostforrást is jelent a gluténérzékenyek számára, hiszen az ő étrendjükből a gabonák kizárásával egy fontos élelmi rostforrás esik ki.
Mire érdemes figyelni az útifű maghéj fogyasztása során?
Az útifű maghéj igen nagy mennyiségű, több mint 80% rostot tartalmaz, ami elsősorban vízben oldódó élelmi rost. Kiemelten fontos, hogy a magas rostbevitel mellett megfelelő mennyiségű folyadékot is biztosítsunk szervezetünk számára! Az átlagos napi folyadékszükséget felnőttek esetében kb. 2,5 liter naponta, ebből kb. 1,5 litert szükséges az ivás során magunkhoz vennünk. A folyadékbevitelünket azonban mindig igazítsuk a rostbevitelünkhöz is, és lehetőleg a magasabb rosttartalmú ételek fogyasztása mellé mindig igyunk meg egy pohár vizet.
